Lenni vagy nem…

Reggel hét óra:nulla-nulla, négyes villamos

Nem volt kedvem ma felkelni. Az ablakon jégvirág, a levegő metsző, fagyos, széthasítja a tüdőmet, ahogy lélegezni próbálok. Amikor elindultam otthonról, még legalább sötét volt, hogy mi, korán kelők, ne lássuk egymás kedvetlen, csüggedt arcát, most viszont már felkelt a nap, és éles, hideg fényével arcunkba vágja a téli utazók minden ráncának, grimaszának összes apró részletét. Szigorú, ellentmondást nem tűrő, fölényes ez a napsütés. Köze sincs az üde tavaszi fényekhez vagy a balzsamos nyári melegséghez.

Ez a januári nap.

Könyörtelen, tiszta, világos, akár egy műtőlámpa fénye. Olyan, amilyennek lennie kell. Érezzük ezt, ettől azonban még nem kevésbé kellemetlen a sebészkésként szemünkbe metsző fény, úgyhogy inkább mind lehajtjuk a fejünket, ki a könyvébe, ki a telefonjába mélyed, mások szimplán csukott szemmel állnak, s igyekeznek észrevétlenek maradni az átható, tiszta napsütésben.

Csendben utazunk. Csak egy férfi és egy nő beszélget egymással szemben ülve, csüggedt, bánatos arcukra egy kanyarnál ráncok ezreit rajzolja a hideg, fehér fény, pedig alig lehetnek negyven évesek.

Férfi: S ha bárhogy lehetett volna…? Hát, nem is tudom… Azért a nőnek csak a gyerek a fontos, nem? Akárhogy is lesz.

Nő: Nem tudom…

F: Meg a pasi is, ha gyerek van, akkor minden mindegy már…

N: Hát, azért én hallottam már nem egy pasitól olyant, hogy terhes nőnél gusztustalanabb nincs…

F: Hát, de én akkor se vetetném el. A helyében…

N: Hát, ha tudnám, hogy soha nem lehet, akkor én sem. Meg, ha tudnám, hogy nem olyan lenne, mint az Ádám. De ha lehetne még… Nektek is lehet még…

F: Igen, csak úgy már kettő lehetne. Két fiú…

N: Lehet, hogy lány lett volna az egyik.

F: Fiú lett volna az. Most meg ki tudja, lesz-e…

N: Lesz, lesz, ne aggódj! Lesz vagy három! Amúgy is az a jó!

F: Három?

N: Igen, mert az már csapat. Három gyerek az már társaság. Már tudnak rendes csatákat csinálni, meg mindig van valami sztori, valami balhé. Meg velük olyan jókat lehet röhögni! Két gyerekkel is jó játszani, de az egy idő után unalmassá válik.

F: Lehet. Bár lenne egy is! Vagy két fiú…

(Kép: pixabay.com)